A Mongisard család országrésze, melyet egyszerűen csak Mongisardnak hívnak, Armourgard délkeleti negyedét foglalja el.
Északról kelet felé haladva Gal-aryon, a Főváros, Karaax, a Sárkányos lovagok hercegségei és a Törp királyság határolják. Földrajzilag ugyanebben az sorrendben, A Gal-aríon erdő, az Ezüst folyó a Fővárosig, majd KaraaxtóI a Csatorna választja el, délről az Ezüst folyó, majd a Borókás hegylánc vízválasztója.
A hegyekkel és folyókkal határolt terület, két fő részre oszlik. A nyugati100-150 km- es sáv, a Mongisard hegység, mely főleg a bányászat, favágás és hegyi pásztorkodás területe, de a fémmegmunkálás telepei és a törp kolóniák is itt találhatók.
A másik, kb. 200-300 km-es sáv a Mongisard dombság, közepén a hatalmas Y alakú Yplon-tóval. A lankás dombok közül több vulkánikus eredetű, meredek oldalú hegy emelkedik ki, ezekre épültek Mongisard hatalmának megtestesítői, az erős kőfallal övezett városok, melyek valóságos államok az államban. Ezek a városok többnyire önellátóak, ami a hétköznapi szükségleteket illeti, melyekben a 300.000 fős lakosság kétharmada él. A legnagyobb ezek közül a 11 tartományi központ, melynek élén a leghatalmasabb sardok (a Mongisard főnemesek így nevezik magukat) állnak.
A Mongisardok nagyra becsülik a pompát, a fényűzést, így érthető hogy fontos számukra a kereskedelem, és kézművesség támogatása, fejlesztése.
A társadalom hármas tagozódású, ami a sardokból, a lovagokból és a köznépből áll, valamint egy átmeneti rétegből a „csuklyások"-ból, akik gyakorlatilag a harcosok.
A sardok, az arisztokraták, akik nagybirtokosok, és kalmárfejedelmek egyben.
A saját városi kőházzal rendelkezők, és a vidéki tisztségviselők alkotják a lovagok osztályát.
A többi ember, törp, tünde és félszerzet, a városi kézművesek, szolgáik és a földművesek a köznép, melynek nincs beleszólása a közéletbe.
A rabszolga elég ritka Mongisardban, mert foglyaikat vagy váltságdíjért tartják, vagy ha ilyenre nem számíthatnak, akkor inkább eladják őket idegen országokba.
A csuklyások közé kerülni a felemelkedés lehetősége az alsóbb rétegeknek. Hadjárat esetén, ha a városnak nincs elég fegyverese, új katonákat toboroznak. Beállhat, akinek legalább kardja, vagy jó íja van. A várostól kapnak vörös katonaköpenyt a hadjárat idejére, amit a harcok végén jelképes összegért megvehetnek. Ezt aztán a veterán harcosok büszkén viselik. Jogilag még az alsó osztályba tartoznak, azonban szívesen felfogadják őket a mindig viszálykodó, és harcra kész sardok. Ettől kezdve a lovagi rendbe kerülés már csak vagyon kérdése. A csuklyás elnevezés onnan ered, hogy mivel sisakot nem hordanak, harcban is csak csuklyájukat viselik, ami egyébként ebben az országrészben nemzeti viseletnek számít.
Armourgardban majd ezer éve a Mongisardok ismertetőjele, a piros-fehér szín. A köznép főleg fehéret, vagy legalább nyers színű gyapjút, vásznat visel. Minél előkelőbb valaki annál dominánsabb öltözetén a piros szín. A szerelmesek is piros kendővel jegyzik el egymást.
Messze földön híresek ez itteni kelmék. De nem csak pirosból dolgoznak a szabók, hanem többnyire itt készülnek Cyberiad kék, és Gal-aryon zöld öltözetei is.
Bár a lovat közlekedésre használják, a Monqisardok mindig gyalog harcolnak.
A sereg derékhadát a sardok falanxa képzi. Talpig páncélban, zárt sisakban hatalmas pajzsokkal, súlyos karddal és lándzsával menetelnek az ellenségre.
A szárnyakon a lovagok vonulnak, nevükkel ellentétben ők is gyalog, könnyebb kerek pajzzsal és nyitott sisakkal.
A csuklyások, akik szám szerint a legtöbben vannak, elővédben felderítőként Íjászként, vagy tartalékban harcolnak, de az ő feladatuk a vesztes csatából is szinte mindig rendezetten visszavonuló hadrendek fedezése, vagy a bekerítés is.
Csata előtt a sardok kiváltsága párviadalra hívni az ellenség bajnokát, és ritka hogy alul maradjanak.
Városaikban minden fajt megtalálunk, ám a főnemesség soraiba csak ember kerülhet, akik a többi fajt enyhe megvetéssel nézik.
A 11 városból 4 vér szerinti Mongisard leszármazott kezén van, de a többi főnemest is rokoni szálak fűzik az alapító családokhoz. A mongisardok igen intrikus természetűek, állandóan terveket szőnek, hogy hatalmukat és befolyásukat erősítsék. Ennek, és kereskedő természetüknek köszönhetően szorgalmazták annyira, a főváros legsötétebb negyedének, a Bestiáriurrmak megalapítását.
Régi vágyuk a trón megszerzése, ám ez eddig az ősi jóslatok nem tették lehetővé, mivel csak Cyberiad férfiági örökös juthat e tisztességbe.
A Karaaxokat vadságuk miatt lenézik, gyakoriak az összetűzések velük.
A csöndes és visszahúzódó tündékkel pedig eleve bizalmatlanok. Egy vérbeli Mongisard ritkán elmélkedik másról, mint a gazdagságról, vagy a hatalomról.
Szentélyeikben is a hatalom és a gazdagság isteneinek mutatnak be áldozatot.
A papok vagy varázslók, leginkább az alkímiával foglalkoznak. Noha maguk is fogyasztják, folyton a tündék életet hosszabbító csodaitala ellen szónokolnak Már évszázadok óta állítják, hogy kutatásaik a halhatatlanság felé az utolsó stádiumban vannak.
A tűzvarázslatokat igen ügyesen használják, a legtöbb ilyet a Mongisard mágusok találtak ki, mint például a pusztító tűzgolyót, vagy a parázsesőt
Utolsó kommentek